2014. március 10., hétfő

Becca Fitzpatrick: Crescendo

Becca Fitzpatrick:

Crescendo

1,Fülszöveg:
Nora tudhatta volna, hogy az élete messze nem tökéletes. Bár a barátja, Folt, egyben a szó szoros értelmében vett őrangyala is (aki a rangja ellenére minden, csak nem angyali), a dolgai mégsem állnak jól. Először is ott a nyári iskola, és mintegy rémálomban, régi ellensége, Marcie Millar lesz a laborpartnere. Aztán meg Folt is mintha minden ok nélkül egyre távolabb kerülne tőle. Mindennek a tetejébe Norát lidércálmaiban és különös látomásaiban újra és újra kísérti apja meggyilkolása. Ahogy Nora elveti józan esze tanácsait, és egyre mélyebbre ás apja halálának rejtélyében, felmerül benne a kérdés, hogy Nephil vérvonalának is köze van-e a dologhoz - azonban ez csak még sötétebb árnyékot vet a kapcsolatára (vagy inkább annak a hiányára) Folttal. Vajon Folt többet tud, mint amit elárul? Miért tűnik mindig úgy, hogy meg szeretné akadályozni Norát a válaszok kiderítésében? És ha Folt valóban az őrangyala, miért van Nora élete mindig veszélyben?
 2,Saját vélemény: 
Megértük ezt a pillanatot is, végre így a sorozat végére nekem sikerült a kezembe venni a Csitt,csitt második részét, és el kell mondanom hogy tetszett. Végre izgalmas volt a történet és végre kezdett kialakulni a cselekmény is. Így azt kell, hogy mondjam hogy a sorozat végére valószínüleg meg fogom szeretni ezt a sorozatot. A történet körülbelül ott folytatódik ahol az előző részben abbamaradt, bár szerintem van egy kis idő kihagyás, mivel ebben a részben már nyár van. Nora a sulit befejezve beleveti magát a nyárba Folttal, akivel egyre harmonikusabb a kapcsolata. Azonban a nyárisuli alatt Nora kémia partnere Marcie lesz örök ellensége. Nora kezdetekben még épphogy de elviseli Marciet ám ez később változni fog. Közben a Nora és Folt között fennálló nyugodt kapcsolat hirtelenen megtelik feszültséggel. Norát aggasztja, hogy nem tudja hogy Folt mit érez iránta, és egyre jobban kezd magába zuhanni. Ám közben Norát az apjáról szóló álmok kísértik, és ettől még jobban nő benne a feszültség. Később Nora nem bírja tovább és nekiesik Foltnak, ám Folt nem tud válaszolni a kérdésére, ezért Nora szakít vele. Nem elég, hogy Nora magába zuhan, de később még azt is megtudja, hogy Folt egyre több időt tölt Marcieval. Nora persze elkezd féltékenykedni és nyomozni a kapcsolat után. Na, szerintem ennyi nagyjából elég is a történetről. Most következhet az én szokásos elemzésem. A történet. Számomra a történet már jóval izgalmasabb volt mint az előző részben. Végre megtudtunk többet például Nora apjáról, és arról, hogy ki is volt ő és milyen szerepet tölt be a történetben. És amit megtudunk a végén az is durva. És végre kezdünk megtudni pár apró dolgot Foltról is például az igazi nevét. Egy pár új szereplő is feltűnik ami mindenképp jó a történet szempontjából, és több régi szereplőről is tudunk meg dolgokat. Én  könyv olvasása közben már sokkal jobban izgultam a szereplőkért, és már sokkal jobban lekötött a sztori is. Szerintem a történet már sokat fejlődött az első rész óta, és ez van a szereplőkkel is. A szemben Nora is rengeteget változott. Sokkal jobban megkedveltem ebben a részben. A karaktere már sokkal érdekesebb volt, szerintem jelentős karakter fejlődésen ment át. Szerintem sokkal reálisabb a karaktere, és tetszett, hogy nem hagyta annyiban Folt és Marcie kapcsolata, tetszett, hogy elkezd nyomozni a történtek után, és ki is deríti az igazságot. Folt. Folt nekem még mindig kicsit sötét karakter, az írónő meghagyja a sötét karaktert, és nem sok információt csepegtetett nekünk Foltról. De összességben nagyon szeretem a karakterét. Tetszett a bátorsága, és a vagánysága is. Bár nem tetszett, hogy ennyire közel került Marciehoz, bár a végén kiderül, hogy valójában mi is történik. A mellékszereplők még mindig elég szürkék számunkra. Nora anyja nem is szerepel szinte egyáltalán a könyvben, szóval róla nem igazán tudunk semmit. Nora legjobb barátnője, Vee szintén nem szerepel sokat most a könyvben, de még így sem kedveltem meg igazán. Az új szereplő Scott, annyira nem volt különösebben szimpatikus karakter. Számomra elég furcsa volt a karaktere, olyan semmilyen, nem is igazán értettem a karakterét. Marciet nagyon nem szeretem. Azért nem mert nem az a szereplő aki valami rossz dolog miatt ilyen, hanem mert alapból ilyen, és nekem egyáltalán nem volt szimpatikus. Számomra a többi karakter annyira nem is érdekes. Bár azért a gonosz az meglepett,még engem is. A vége egyébként nagyon tetszett, és nagyon hamar be is fejeztem. Úgyhogy már lassan hozzá is kezdek a 3.résznek.

3,Összesítés:
-Pontozás: ****( 4 pont, most megérdemli)
-Kedvenc karakter: Folt
-Kedvenc rész: A vége
-Ami nem tetszett: Marcie

4,Kedvenc idézetek:


A perselymalacom orvosilag anorexiás.

  Velem biztonságban vagy- mormolta Folt, és megsimította a karomat.
Egy pillanatnyi hallgatás után megkérdeztem:
– És mi most hogy állunk?
– Szorosan egymás mellett.- Felvonta a szemöldökét, és keresztbe tette két ujját, mintha szerencsét kérne.

 – Nem titok, hogy Folt balhés. Lerí róla, hogy afféle megváltásra váró rosszfiú. Csak tudod, a legtöbb rosszfiú valójában nem akarja, hogy megváltsák. Nekik jó, ha rosszak. Őket a félelem és a pánik élteti, amit az anyák szívébe ültetnek mindenfelé.
– Hát ez… mélyenszántó volt.

A kép forrása a Google.hu
A fülszöveg forrása  a Libri.hu
Az idézet forrása:
1,Becca fitzpatrick: Crescendo (42.o)
2,Becca Fitzpatrick: Crescendo (387)
3,Becca fitzpatrick: Crescendo (127)

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Hozzászólásod moderálás után jelenik meg!

 

Könyvek Könyvmolyoknak Copyright © 2012 Design by Ipietoon Blogger Template