Jennifer l. Armentrout:
Opál
1,Fülszöveg:
Senki sem érhet fel Daemon Blackhez.
Amikor elszánta magát, hogy kimutatja az érzéseit irántam, komolyan beszélt.
Soha többé nem kételkedem benne – és most, hogy túljutottunk a zökkenőkön, újra és újra fellobbannak köztünk a lángok.
Csakhogy még ő sem védheti meg a családját, ha eltökélik, hogy kiszabadítják a szeretteiket.
Mindazok után, amiken keresztülmentem, én sem vagyok többé ugyanaz, aki voltam. Még mindig változom, és fogalmam sincs, mi lesz a vége. Lépésről lépésre fedezzük fel az igazságot, és amikor szembekerülünk a hibrideket tesztelő és kínzó titkos kormányzati szervezettel, ráébredek, hogy a képességeim nem ismernek határokat.
A halál a mindennapjaink részévé vált. Onnan kapunk segítséget, ahonnan a legkevésbé várnánk, és a barátainkról kiderülhet, hogy valójában a halálos ellenségeink – de nem fordulunk vissza.
Akkor sem, ha az eredmény örökre darabokra töri az életünket.
Egységben az erőnk – és ezt ők is tudják.
2,Saját vélemény:
Húúú, megint jó régen nem írtam semmit. Bocsánat. :( De most van egy szabad órám, úgyhogy miért ne írnék valamit. Míg nem jelentkeztem abban az időben ki jött az Opál, amit már el is olvastam. Bár most sokkal több idő volt mint amúgy szokott lenni. Nagyon örülök, hogy ilyen hamar elért hozzánk is, sőt már a 4. is nemsokára jön. Erről jut eszembe, hogy hamarosan megint lesz egy ilyen megjelenéses bejegyzés. Szurkoljatok, hogy legyen időm megcsinálni.
Szóval az Opál. Elöljáróban annyit hogy tetszett. Ugye nagyjából ott kezdődik, ahol az ónix abba maradt, szóval Katy és Daemon együtt van (hallelujah!!), Dawson pedig hazatért. Na már most, Daemon és Katy cukik együtt. Nagyon. Végre összejöttek. Erről csak ennyit tudok mondani. Ja igen meg azt, hogy baromira idegesített, hogy mikor végre együtt voltak, valaki folyton félbeszakította őket. Ez körülbelül 10x-szer megesett. Új szereplők közül Dawson-ról érdemesebb szót ejteni. Őszintén, nekem csalódás volt. Valami baromira bölcs, jófej és kedves Dawson-t vártam, mivel így volt leírva. Ehelyett kapunk egy depressziós, kissé dilis, kattant Dawsont. Jó persze értem én, hogy kínozták, bántották és nincs vele a barátnője sem, de azért lehetett volna,kicsit aktívabb is. Hát nem tudom, hátha a következő részekben feljebb jön a karaktere. Az ő történetszála itt kb. annyiról szólt, hogy Bethany-t keresi. A régi szereplők szerintem ugyanolyan jók, bár Ash és a bátyja, kissé idegesít.
Dee, hát nem is tudom. Kábé ugyanolyan,mint amilyen az ónix végén volt. Nem szól Katy-hez, és Ash-el lóg. Különösebben nem változott semerre sem, kivéve talán a könyv vége felé, ahol kicsit már kezdett a régi énjére hasonlítani. A két főszereplő. Daemon-t még mindig imádom, szerencsére nem változott meg, sőt még viccesebb lett. Imádtam végig. Katy, ugyanolyan jó főszereplő mint eddig volt, de nála is végbement némi karakter fejlődés, bár én nem sokat érzékeltem. Összességében mindkét főszereplővel ugyanúgy meg vagyok elégedve. Még mindig szeretem őket. Pár negatívum. Most azért is tartott sokáig elolvasni a könyvet, mert valahogy a vége felé már nem kötött le. SOha nem volt még ilyen eddig ezzel a sorozattal, de most egy pontnál megálltam, és onnan sokáig nem olvastam tovább. Minimum 2 hétre letettem a könyvet. De végül elolvastam. Valahogy most nem kötött le úgy mint eddig. Mert hát, én most kissé erőtlennek éreztem a sztorit. Most azt éreztem, hogy ez valamiféle átvezető sztori a következő könyvig. Persze a cselekmény ment tovább, és bőven volt akció is, de én mégis hiányoltam valamit. De nem is nagyon hogy mit. Csak tudom, hogy valami hiányzik. Most végig az ellenségre helyezték a hangsúlyt, meg arra, hogy hogyan próbálják kiszabadítani Bethany-t. Egy másik negatívum, hogy újra feltűnt a színen Blake. ÁÁÁÁ, de utálom.
Újra feltűnt, hogy mindenkit idegesítsen. És a végén megint ő volt az áruló. Gondoltam, már akkor,hogy lesz valami, mikor Katy és Daemon megállapodást kötött vele. Tudtam, hogy ennek nem lesz jó vége. A vége meg nagyon durva lett, volna ha nem spoilerezik be. :/ De mindegy így is jó volt. Ti biztos meglepődtök majd rajta. Hát összességében tetszett a könyv, a kisebb negatívumokat leszámítva jó volt. Remélem, hogy a következő újra nagyon király lesz.
3, Összesítés:
- Pontozás: ****(négy pont)
- Kedvenc karakter: Daemon, katy
- Kedvenc jelenet: A laptopos rész :)
- Ami nem tetszett: volt egy pát...:/
4, Kedvenc Idézetek:
Amikor elszánta magát, hogy kimutatja az érzéseit irántam, komolyan beszélt.
Soha többé nem kételkedem benne – és most, hogy túljutottunk a zökkenőkön, újra és újra fellobbannak köztünk a lángok.
Csakhogy még ő sem védheti meg a családját, ha eltökélik, hogy kiszabadítják a szeretteiket.
Mindazok után, amiken keresztülmentem, én sem vagyok többé ugyanaz, aki voltam. Még mindig változom, és fogalmam sincs, mi lesz a vége. Lépésről lépésre fedezzük fel az igazságot, és amikor szembekerülünk a hibrideket tesztelő és kínzó titkos kormányzati szervezettel, ráébredek, hogy a képességeim nem ismernek határokat.
A halál a mindennapjaink részévé vált. Onnan kapunk segítséget, ahonnan a legkevésbé várnánk, és a barátainkról kiderülhet, hogy valójában a halálos ellenségeink – de nem fordulunk vissza.
Akkor sem, ha az eredmény örökre darabokra töri az életünket.
Egységben az erőnk – és ezt ők is tudják.
2,Saját vélemény:
Húúú, megint jó régen nem írtam semmit. Bocsánat. :( De most van egy szabad órám, úgyhogy miért ne írnék valamit. Míg nem jelentkeztem abban az időben ki jött az Opál, amit már el is olvastam. Bár most sokkal több idő volt mint amúgy szokott lenni. Nagyon örülök, hogy ilyen hamar elért hozzánk is, sőt már a 4. is nemsokára jön. Erről jut eszembe, hogy hamarosan megint lesz egy ilyen megjelenéses bejegyzés. Szurkoljatok, hogy legyen időm megcsinálni.
Szóval az Opál. Elöljáróban annyit hogy tetszett. Ugye nagyjából ott kezdődik, ahol az ónix abba maradt, szóval Katy és Daemon együtt van (hallelujah!!), Dawson pedig hazatért. Na már most, Daemon és Katy cukik együtt. Nagyon. Végre összejöttek. Erről csak ennyit tudok mondani. Ja igen meg azt, hogy baromira idegesített, hogy mikor végre együtt voltak, valaki folyton félbeszakította őket. Ez körülbelül 10x-szer megesett. Új szereplők közül Dawson-ról érdemesebb szót ejteni. Őszintén, nekem csalódás volt. Valami baromira bölcs, jófej és kedves Dawson-t vártam, mivel így volt leírva. Ehelyett kapunk egy depressziós, kissé dilis, kattant Dawsont. Jó persze értem én, hogy kínozták, bántották és nincs vele a barátnője sem, de azért lehetett volna,kicsit aktívabb is. Hát nem tudom, hátha a következő részekben feljebb jön a karaktere. Az ő történetszála itt kb. annyiról szólt, hogy Bethany-t keresi. A régi szereplők szerintem ugyanolyan jók, bár Ash és a bátyja, kissé idegesít.
Dee, hát nem is tudom. Kábé ugyanolyan,mint amilyen az ónix végén volt. Nem szól Katy-hez, és Ash-el lóg. Különösebben nem változott semerre sem, kivéve talán a könyv vége felé, ahol kicsit már kezdett a régi énjére hasonlítani. A két főszereplő. Daemon-t még mindig imádom, szerencsére nem változott meg, sőt még viccesebb lett. Imádtam végig. Katy, ugyanolyan jó főszereplő mint eddig volt, de nála is végbement némi karakter fejlődés, bár én nem sokat érzékeltem. Összességében mindkét főszereplővel ugyanúgy meg vagyok elégedve. Még mindig szeretem őket. Pár negatívum. Most azért is tartott sokáig elolvasni a könyvet, mert valahogy a vége felé már nem kötött le. SOha nem volt még ilyen eddig ezzel a sorozattal, de most egy pontnál megálltam, és onnan sokáig nem olvastam tovább. Minimum 2 hétre letettem a könyvet. De végül elolvastam. Valahogy most nem kötött le úgy mint eddig. Mert hát, én most kissé erőtlennek éreztem a sztorit. Most azt éreztem, hogy ez valamiféle átvezető sztori a következő könyvig. Persze a cselekmény ment tovább, és bőven volt akció is, de én mégis hiányoltam valamit. De nem is nagyon hogy mit. Csak tudom, hogy valami hiányzik. Most végig az ellenségre helyezték a hangsúlyt, meg arra, hogy hogyan próbálják kiszabadítani Bethany-t. Egy másik negatívum, hogy újra feltűnt a színen Blake. ÁÁÁÁ, de utálom.
Újra feltűnt, hogy mindenkit idegesítsen. És a végén megint ő volt az áruló. Gondoltam, már akkor,hogy lesz valami, mikor Katy és Daemon megállapodást kötött vele. Tudtam, hogy ennek nem lesz jó vége. A vége meg nagyon durva lett, volna ha nem spoilerezik be. :/ De mindegy így is jó volt. Ti biztos meglepődtök majd rajta. Hát összességében tetszett a könyv, a kisebb negatívumokat leszámítva jó volt. Remélem, hogy a következő újra nagyon király lesz.
3, Összesítés:
- Pontozás: ****(négy pont)
- Kedvenc karakter: Daemon, katy
- Kedvenc jelenet: A laptopos rész :)
- Ami nem tetszett: volt egy pát...:/
4, Kedvenc Idézetek:
[Blake] – A nők nem farmerban és pulcsiban járnak oda.
(…)
– Hanem miben? Meztelenül?
– Majdnem. – (…) – Neked nem túl jó hír, de annál jobb nekem.
– Te tényleg meg akarsz halni, igaz? – kérdezte Daemon.
(…)
– Hanem miben? Meztelenül?
– Majdnem. – (…) – Neked nem túl jó hír, de annál jobb nekem.
– Te tényleg meg akarsz halni, igaz? – kérdezte Daemon.
135. oldal
Kint méteres a hó, Daemon pedig félmeztelen.
12. oldal
Forrás:
Kép: Google.com
idézetek: 1. Jennifer l. Armentrout: opál (135.o)
2. Jennifer l. Armentrout: opál (12.o)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése
Hozzászólásod moderálás után jelenik meg!